Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy bemutassam életem fő művét, mímát. Ez latinul komédiásnőt jelent. Benne megtalálható minden, ami egy nőt nővé tesz. Méltóztassanak figyelni! Megmutatom, hogy tud szeretni.

"Úgy szeretlek, mint egy istent
meghalok teérted én.
Csókold sebesre a szomjas számat,
ne kímélj!
Végzetem vagy, úgy imádlak,
Párod vagyok s rabszolgád.
Vágyom rád, e tűzben égek, csókolj hát!"

Most pedig gyűlölni fog!

"Gyűlöllek te hitvány féreg, gyűlöllek te rút.
Gyűlöllek, tönkreteszlek, pusztulj tőlem,
gyűlöllek, minden egyes porcikám utál!
Nincs nálad undorítóbb ellenségem,
Pusztulj! Gyerünk pusztulj! Gyerünk pusztulj!"

Egy kis mutatvány: szeretet és gyűlölet váltakozása.

"Úgy szeretlek, mint egy istent.
Gyűlöllek te hitvány féreg, gyűlöllek te rút.
Végzetem vagy, úgy imádlak,
Pusztulj! Gyerünk pusztulj! Gyerünk pusztulj!"

És most közömbössé válik.

"Tőllem ugyan jöhet-mehet, tehet-vehet bármit,
bánom is ha fel is fordul, hangyányit se számít.
Felkötheti magát, édes, borotvával az se vészes.
Kínlódik vagy gyorsan végez, nekem mindegy!"

Most pedig hazudni fog.

"Gyereket akarok tőled, gyereket akarok tőled, mucikám!
Csoda milyen anya lennék, te meg az a kicsi csöppség, gyere már!
Egy gyermek, csakis tőled!
Tegyél hát anyává macikám, ne vacilálj!
Egy gyermek, csöpp kis gyermek.
Nem kell a pénzed, egy kis dög, mit kérek, hát ne lazsálj!"

Nézzünk egy másik példát:

"Há, nem akarok gyereket, csak gyereket ne kérlek!
Így se tudunk meg élni oszt minek az a féjreg.
Elrontaná az alakomat, egész nap csak bőgne.
Moshatnám a pelenkákat, tejbepapit főjzve.
Há, nem járhatnék táncóni se, moziba se fölleg.
Há nem akarok gyereket tölled!"

Nézzünk egy másik példát:

"Én utálom az ékszert. Soha nem is hordtam, fújj ez a gyöngysor! Jaj, nem kell!
Vedd meg édes azt a kis gyöngysort! Ha nem kapom meg, meghalok. Jaj, hát tudod jól, hogy imádom az ékszert. De nem csoda, hisz nő vagyok. Egy smaragdért mit megtennék, és azt hiszem, hogy közben el se pirulnék! Hát vedd meg édes azt a kis gyöngysort, ha nem kapom meg, belehalok!"

Házasság.

"Nem megyek feleségül hozzád!
A szívem az úgyis a tiéd!
Ne emlegess anyakönyvet, oltárt!
Hisz nékem a csókod is elég!
Ha nem vesz rögtön feleségül,
megcsalom, hogy belekékül!
Elvette a lányságomat,
épp hogy elmúltam tizenhat!
Nem ússza meg másképp,
csak ha elvesz, kérem, nincs más kiút!"

Nehéz helyzetben gyorsan feltalálja magát:

"Jenő te őrült vagy! Az ajtót töröd rám!
Ödönnel gyanusítasz, ölj meg inkább!
Jenő te őrült vagy, én nem bírom tovább!
Hozd csak a revolvered, ölj meg, lőj hát!
Jenő te őrült vagy egy féltékeny bolond!
Ez lesz a végzetünk, hát el kell vesznünk!
Jenő te őrült vagy, de lásd hogy szeretlek,
Nem bánom, legyen vége, haljunk együtt!
Ölj meg hát, ölj meg hát, legyek én az első, kérlek
várj csak várj, öö várj csak várj, előbb én lőlek le téged, jó?"

Nevet!

Sír!

Táncol!