Apa:
Befogod fiam a szád.
Eddig és itt nincs tovább.
Kergesd el azt a kis kurvát,
A francba a kis nyomorultat.
Ne tetesd, hogy szomorú vagy.
Ne gyere nekem, hogy fáj.
Szánalomra ne is várj.
Apád szava neked törvény,
Légy férfi ahogy én:
Elszánt és kemény.
Ha rám hozod a szégyent,
Megtagadod véred.
Papos Julit,
Őt veszed el.
Megegyeztem.

Mit akarsz?
Nélkülem, mondd hol lennél?
Mit akarsz?
Nélkülem rég elvesznél.
Mire mégy?
Nézz magadon végig!
Mire mégy?
Miért dacolsz még mindig?

András:
Mit akar?
Miért gyötör így, miért kínoz?
Mit akar?
Szégyenbe miért engem hoz?
Nem elég, hogy rám szabadult minden,
Nem elég, szétzúzná a szívem.

Apa:
Mit akarsz?
Nincs hova menj, nincs más út,
Mit akarsz?
Végül a baj ránk is sújt.
Kinek jó, hogy sóhajtozz és szenvedj?
Kinek jó? Térj magadhoz, ébredj!

András:
Mit akar?
Nincs kegyelem, nincs pardon.
Mit akar?
Sziv vagyok, és válasszon.
Mire vár? Jól tudom, hogy gyűlöl.
Mire vár? Ott van a bot, üssön.

Öljön meg hát!
Apa: Inkább magammal végzek.
András: Törjön csak szét!
Apa: Inkább azt mint a szégyen.
András: Úgysem tud mást, anyám nélkül úgy elvadult.
Apa: A fiam vagy,
Együtt: Hova jutottunk?

Apa:
Mit akarsz?
Nélkülem egy rongy lennél.
Mit akarsz?
Nélkülem csak éheznél.
Nyomorék, nézz magadon végig!
Mire mégy? Miért dacolsz még mindig?

András:
Mit akar?
Miért keserít, miért gyilkol?
Mit akar?
Túl nagy a súly, nem bírom.
Nyomorék, de maga tett azzá.
Nem elég, tán véremet inná?

Apa:
Mit akarsz?
Nincs hova menj, nincs más út.
Mit akarsz?
Végül a baj ránk is sújt.
Kinek jó, hogy sóhajtozz és szenvedj?
Kinek jó? Térj magadhoz, ébredj!

András:
Mit akar?
Szívemet itt tépjem ki,
Mit akar?
Boldog halált, elveszni.
Mire vár?
Jól tudom, hogy gyűlöl.
Mire vár?
Ott van a bot, üssön.

Úgy hát jöjjön,
Törjön össze,
(Apa: Értsd meg végre)
Ennyit önre.
Együtt: Törje csak belém a kést!